Még annak idején (nagyon régen) volt egy kedvenc előadónk marketing órákon. Tonk Emil a hazai marketingszakma legendás alakja volt, és a humorával fogott meg mindenkit.
Nyilván ismered azokat az órákat, mikor a tanár dögunalmasan magyaráz, és hiába akarod nyitva tartani a szemed, sehogy sem sikerül, csak amikor hirtelen nagy hangon rád förmed, hogy mégis mit képzelsz, hogy szunyókálni mersz az óráján. Na, ezek az órák közel sem hasonlítottak az uncsi kategóriára, sokszor tényleg nagyokat nevettünk, és talán az ilyen órák élvezetessége miatt, de jobban megragadnak az ismeretek is, máig emlékszem, hogy a tanár úr kedvelte Brian Tracey könyveit, ajánlotta, és talán ezen órák egyikén került elő, de lehet, csak az egyik könyvben szerepelt a Valamikor-sziget megfogalmazás.
Nagyon találónak tartottam, amit Brian Tracey említ egyik könyvében, hogy sok ember úgy gondolkodik, hogy van egy nemszeretem munka vagy egy összetettebb feladat, amihez több energia kell, és mielőtt ezekhez hozzálátnának, azt mondják, kis vakációt szeretnének Valamikor-szigetére.
Valamikor majd nekilát ennek a feladatnak, valamikor nekilát annak, valamikor elkezdi a fogyókúrát, valamikor elkezd félretenni pénzt, valamikor, valamikor… Amikor nem csinálsz meg egy dolgot, amit kellene, halogatsz, akkor a Valamikor-szigetre tervezett vakáció elnapolja a dolgokat, de tudjuk hogy a valamikor nem egy szuper határidő, ugyanis a valamikor szinte soha nem jön el.
Valamikor-sziget nagyon is csodásnak tűnik a távolból, ábrándozunk róla, hogy valamikor, egyszer….
Telnek a hónapok, évek és még mindig van, amit Valamikor-szigeten szeretnénk megvalósítani, de nem is készültünk fel az utazásra. Nem pakoltunk össze, nem készültünk fel, Valamikor-sziget a ködbe vész, mint a kelta misztikus Avalon szigete Angliában- ez létezik ugyan, de sokszor szinte láthatatlan, mivel ködbe burkolódzik.
Valamikor-sziget valójában elérhetetlen
Az ott tervezett dolgokat igazából sosem végezzük el. Talán Neked is van (mindenkinek van) olyan dolog, amit halogatsz egy ideje, lehet, hogy olyan sok ideje, hogy szinte magadnak sem mered bevallani, milyen régen tervezgetted, és nem lett belőle semmi.
Valamikor-szigeten akkor tartózkodnak a dolgok, ha nem lépsz feléjük. Lehet, hogy nagy projekted állomásozik ott már jó ideje, de lehet kisebb volumenű dolog is.
Van, amikor csak pl. a portalanítást vagy függönymosást tervezted Valamikor-szigeten (én bevallom ezeket előszeretettel utaztatom oda) és akkor lehetséges, hogy Húsvétkor igazából elutazol oda és elvégzed. Lehet vállalkozásindítást vagy blogírást terveztél, vagy bikini formát akarsz nyárra, és ezek ezen a szigeten várják, mikor kezdesz hozzájuk. Ezek nagy falatok, nagyobb projektek, előszeretettel tartózkodnak hosszabb ideig ezeken a szigeteken.
Ez nem az a hely, ahol jó sokáig leragadni
Utazz inkább Zanzibárra, ott legalább ezerszer elmondják, hogy Hakuna Matata, élvezheted is az életet, de Valamikor-szigeten nem tudod nézni a naplementét a tengerparton és még egy jó koktélt sem ihatsz kókuszdióból. Ott egyszerűen nyomasztó érzésed van csak, ami rád telepszik, frusztrál, hogy még ezt-azt el kellene végezni, de ha a foglya leszel, nehezen szabadulsz, mert a halogatás csapdába ejthet ezen a szigeten hosszú időre.
Valahol-szigeten ráadásul brutális gyorsasággal telik az idő. Olyan, mintha túl gyorsan is telnének az évek. Ne ragadj ott, tudsz változtatni. Gyere el Valamikor-szigetről mihamarabb mert a Való Élet Földjén tudsz valóban tenni a változásért. Való Élet Földjén apró lépés is sokat számít.
Valamikor-sziget elhagyásának terve:
Leszámolás a mítosszal
- Mi az, amit halogatok, amit valamikor tervezek megcsinálni?
Írd le egyszerűen. Fogj egy lapot és írd le a dolgokat, így nem kell fejben tartanod, és máris kis könnyebbséget érzel. Add át a papírnak a frusztráció súlyát.
- Ez után gondolkozz el: Mi a legnagyobb akadály, ami miatt nem kezdtem el?
Mi miatt nem kezdtem neki ennek a dolognak? Ez sokszor amiatt is lehet, hogy nagy projekt, sok kisebb feladatra kell felosztani - mint a Fald fel az elefántot írásban.
- Akarom-e egyáltalán?
Ha az Einsenhower-mátrixban a "se nem fontos, se nem sürgős" kategóriába esik, akkor Igazából ezt a dolgot Soha-szigetre is száműzheted, hogy stílszerűek legyünk, ha már így hozzáfogtunk a képzeletbeli szigetek végiglátogatásához. Szóval kitöröljük a jövőbeni teendőlistáról, és kicsit megkönnyebbülünk, ugyanis arra nincs időnk, hogy mindent meg tudjunk csinálni, de ha haladni akarunk a céljaink felé, a fontos dolgokat kell elvégeznünk, mert véges az energiánk
- Ha akarom, Mikor?
Fontos a határidő kiszabása- nem baj, ha nem teljesül addigra, de határidő nélkül csak tologatjuk a dolgokat. Tűzz ki egy határidőt - de ne túl távolit!
- Mi az első lépés, amit megteszek érte?
Ma, mi az, amit holnap, vagy ezen a héten? Ebben a hónapban? Mikor tudsz belekezdeni? Írd le a legközelebbi időpontot, amikor tudsz kezdeni vagy haladni a mumussá vált feladattal.
Nagyon kis lépésekben való haladást se becsüld le semmiképpen, mert a haladás az haladás. Nem esel a halogatás csapdájába, ha teszel bármit is. Elég mindig egy kicsit tenni, mikor több energiád van, akkor tehetsz többet, haladhatsz nagyobb lépésekkel a célod felé.
Ne ostorozd magad, hogy még csak itt tartasz. Nagyon fontos, hogy megértő légy magaddal, a halogatással azonban már nem kell megértőnek lenned és kesztyűs kézzel bánnod. Az ugyanis csak elszívja az energiádat, azzal le kell számolni, mert csak hátrráltat a céljaid felé vezető úton.
Ha úton vagy, haladsz, az majd még több kedvet hoz ahhoz, hogy továbbmenj, hiszen visszanézve már megtettél valamennyit, már közelebb vagy a célhoz. Mozgásban lenni mindig könnyebb, mint újra belendülni, újra elindulni. Ha kis idő kimarad, akkor se csüggedj, mielőbb amikor tudsz, kezdj újra bele a cselekvésbe a céljaidért, és nem marad el a siker.
Én is volt, hogy a fogyókúrás időszakokban (és mivel ötször szültem, azért utána volt jó pár ilyen időszak) halogattam, mivel nagyon édesszájú vagyok, sütiket imádom, meg ráadásul a sajtokat, tejszínes kajákat (szóval kb. minden hizlaló dolgot, ha jobban belegondolok), emiatt fogyókúrás utam során többször is megtorpantam, de mindig haladtam tovább. Oké, engedélyeztem magamnak egy kis nasit, de nem dobtam el végleg a gyeplőt a halogatás megzabolázására, és így tudtam folytatni. Nyilván mindig úton vagyunk, de ez hozzátartozik az élethez.
Most már, hogy pár szigetet végigjártunk (legalábbis gondolatban), azt javaslom végre válassz inkább olyan úticélt, ahova szívesebben utaznál és hagyjuk a csodába Valamikor-szigetet. Bármikor is észreveszed magadon, hogy odavágynál, jusson eszedbe, hogy ott időzni nagyon frusztráló és nincs szükséged rá, hogy ott töltsd az időd.
Válassz egy másik desztinációt, ami kedves a szívednek és ha Valamikor-szigetet kiiktatod az életedből, bizony felszabadul időd és energiád is, amit a halogatás elvett tőled, és így közelebb kerülsz a céljaidhoz, akár egy egzotikus szigeten eltöltendő vakációhoz is, ha az a vágyad.
Kívánok neked kitartást és hajrá! Meg tudod csinálni! A kifogást hol hagyjuk? Na, azt lehet Valamikor-szigeten 🙂